Dokumentumok http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Szabados János: Fából faragott királyfi http://193.225.222.205/api/feed/1.rss <article> <h2>Általános </h2><dl><dt>Manda ID</dt><dd>533926</dd><dt>Cím</dt><dd>Szabados János:Fából faragott királyfi (akrilfestmény, 1974)</dd><dt>Leírás</dt><dd>Szabados János festőművész Fából faragott királyfi (1974) című akrilfestménye az alkotó kaposvári 1997-es kiállításához készült katalógusban látható, amely a Vaszary Képtár kiadásában jelent meg. A Kaposváron 1937-ben született Munkácsy-díjas kiváló művész a következőképpen summázza életpályáját: „A város, ahol születtem, hét domb karéjában épült, a Kapos mentén. Közülük kettőt hegynek nevezünk ma is: Kecel-hegy és Róma-hegy. Rippl-Rónai révén a Róma-hegy vált ismertebbé, bár nekem, gyermekkori élményeim alapján, a Kecel – mostanra zsúfolásig beépítve is – kedvesebb. A tüskevári malomtól és strandtól jól látszott elnyúló vonulata, jelezve a város egyik akkori határát. Korai rajzaimon, vízfestményeimen ez a vidék jelent meg először. Elsőszülöttként nagy családban nevelkedtem, hatan voltunk testvérek. Apám címfestőmester volt, műhelyében kezdtem rajzolgatni. Ott ismertem meg a festőmesterség eszközeit, anyagait. Elég korán belenőttem az önálló munkába is, üzletportálok kiegészítő figurális díszítőtábláit, plakátokat, mozifilmeket ajánló, enyves festékkel vászonponyvára festett nagyméretű reklámokat, a kötelező ünnepekhez megrendelt sok négyzetméternyi portrét és munkafázisokat megjelenítő tablókat készítettem. Az így szerzett tapasztalatok később is segítettek az éppen adódó feladatokban. Jártam persze művészeti szabadiskolába is, készülvén a főiskolai felvételire. Tanulmányaimat 1957-ben kezdtem a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol mestereim Z. Gács György és Miháltz Pál festőművészek voltak, de találkozhattam ott Borsos Miklóssal és Rákosi Zoltánnal is, akiknek hitelessége és emberi, szakmai tartása sokunk számára jelent mintát. A diplomamunkáig tartó jó évek után, 1962-ben szülővárosomban kezdtem önállóan dolgozni. Ez idő tájt a Dunántúl városaiban letelepedő fiatal alkotókkal alakuló kapcsolataim szakmai biztatást és biztonságot is adtak. Ez a ki nem mondott, de bizonyosságot jelentő szellemi törekvéseinket is összetartó kapcsolat máig érvényesnek mondható. 1963-ban megnősültem, feleségem Weeber Klára szobrász. Két gyermekünk született: János (1967) és Anna (1977). Mindketten mesterségeinkhez hasonló pályát választottak, a Magyar Iparművészeti Egyetemet végezték el. A műterem, ahol több mint harminc éve dolgozunk, ugyancsak benépesült munkáinkkal, eszközeinkkel, szerszámainkkal, anyagokkal és látszólag haszontalan tárgyakkal, azonban még mindig van ott helye az újabb elképzeléseknek, ötleteknek. A hetvenes években pályázatokon elnyert nagyméretű mozaikok kartonjainak hatása és a kivitelezés folyamata lényeges változást hozott festői gondolkodásomban, új léptéket kerestem. A korábbi zártabb képi világ motívumait, felületmegoldásait a képtérben megnyíló terek szabadon kezelt közegébe helyeztem, így a gesztusok véletlenszerűségét kibontva vagy elfedve, nagyobb szerepet kapott a rajz is. Ez a színekből szabadon kibontakozó világ a nyolcvanas évek közepéig foglalkoztatott. Akkor úgy éreztem, váltanom kell, hiszen az elkészült sok kép között ismétlődéseket találtam, meg időnként feltűnő, számomra árulkodó rutinszerű unalmasságot is. Azóta készült munkáim főszereplői a figurák. Az a jelenség érintett meg, figyelmeztetően, melyet környezetemben meg a világban is tapasztalhattam: a különállás, a zárkózottság, az egyedi sérthetetlenség. Témáim persze nem a magam sorsára utalnak, hiszen elégedettnek mondhatom magam. Olyan családom van, mely érzelmi, és szellemi biztonságot áraszt, újabb, bizakodást árasztó képek készítésére ösztönöz…” (forrás: http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_10/021.htm)</dd><dt>Földrajzi vonatkozás</dt><dd>Kaposvár</dd></dl><h2>Kompetencia</h2><dl><dt>Kompetencia</dt><dd></dd><dt>Évfolyam</dt><dd></dd><dt>Módszertani javaslat</dt><dd>A középiskolai oktatásban a 10. évfolyam vizuális kultúra tantárgy tanításában a ‘Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése’ tematikai egységen belül ‘Kortárs vizuális művészeti alkotások szemantikai, szintaktikai és pragmatikai síkú komplex elemzése’ témakörhöz kapcsolódik a következő feladat: A tanórán szemlélődési középpontként, meditációs objektumként vetítsük ki Szabados János Fából faragott királyfi (1974) című akrilfestményét, s adjunk időt a tanulóknak az alapos szemlélődésre, a műalkotás mélystruktúráinak tanulmányozására. Ezt követően a diákok próbálják egymás számára megfogalmazni, hogy milyen érzéseik és gondolataik születtek a műalkotás szemlélete alkalmával, s szaktanári koordináció segítségével közösen keressenek választ az alábbi kérdésekre: Hogyan-miképp fogalmazható meg a festőművész alkotása által generált vizuális élmény? Milyen stílusok és stílusirányzatok egyidejű jelenlétét, organikus kapcsolatát vélik felfedezni vizuális szemlélődési gyakorlatuk alkalmával? Szabados János az alkotói folyamat során milyen vizuális ön-/kifejezési módszerekkel, eszközökkel teremti meg a befogadó számára érzékelhető vizuális élményt? Törekedjenek megfogalmazni a képen látható tárgyak, tárgyi szituációk és jelenségek denotatív és konnotatív jelentéskörét és azok kapcsolódási pontjait! Az archetipikus és elemi képi szimbólumok, elemi fogalmi szimbólumok létfilozófiai horizontú fogalmi szimbólumstruktúrává ötvöződnek. A tanulók tárják fel e kettőskép-rendszer genézisét, kíséreljék meg a ’kifejezendő’ jelentésrétegeinek megközelítését! Próbálkozzanak meg további trópusok: a metaforák és a metonímiák funkcionális jelenlétét, működését példákon keresztül igazolni! Sztatikusnak, dinamikusnak, avagy a kettő között pulzálónak érzik a kompozíciót? Milyen szerepe van az aranymetszési (aurea sectio) vonalaknak és pontoknak a művészi kompozícióban? Próbáljanak a festményre fókuszálni színdramaturgiai szempontok alapján! Színtani ismereteiket aktivizálva válaszoljanak a következő kérdésekre: Sorolják fel a hideg és a meleg színeket, s állapítsák meg a megoszlási arányt! Alkossonak képet a Hölzel-féle kromatikus színkör segítségével a komplementer színek egyensúlyáról! Milyennek találják a festőművész által használt színeket telítettség, derítettség, törtség tekintetében? A színek és formák összhatása milyen érzelmeket generál? Megvalósul-e az ábrázolásban a színek egyensúlya, a színek harmóniája, avagy a színek diszharmóniája hogyan-miképp válik a művészi gondolatok és érzelmek közvetítő elemévé? A diákok munkájuk folyamán használják Goethe Színtanát, Johannes Itten, Goethe és Hölzel színkörét, valamint Földvári Melinda Színnév – Színszótár, Szín + Kommunikáció és Alapszínnevek a magyar nyelvben című/tárgyú munkáit! Az élménypedagógiai módszerekre épülő feladat organikusan kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgyakhoz: a tanulók asszociatív, analitikus és logikai gondolkodását, verbális kifejezőkészségét egyaránt fejleszti. (kobzosBBL)</dd><dt>Műveltségi terület</dt><dd></dd></dl></article> Szabados János: Nyár http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Szabados János: Kék csendélet http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Szabados János: Kapoli kisszéken ül http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Vízparti táj http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Vízparti derengés http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Ősz http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Portré http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Ablakban http://193.225.222.205/api/feed/1.rss Domby Lajos: Női portré http://193.225.222.205/api/feed/1.rss